|
- a színkódokról
- a háttérképekről
- a képformátumokról
- kell-e idézőjel
- a fájlméretekről
A böngészők a HTML kódok olvasásakor a színeket többféleképpen tudják értelmezni.
- hexadecimális kóddal:
A színek a három alapszínre vannak felbontva: R, G, B (red=vörös, green=zöld, blue=kék). Egy-egy alapszínnek 256 féle árnyalatot adhatunk, így összesen ca. 16,7 millió színárnyalattal gazdálkodhatunk. A színek meghatározása két karakterrel és 16-os, azaz hexadecimális számrendszerben történik úgy, hogy egy karakter 0 - 9-ig illetve A - F-ig között vehet fel értéket. így alapszínenként a két karakterrel kijön a 256 színárnyalat. A 0 a legsötétebb, az F a legvilágosabb árnyalatot jelöli. A 00 00 00 tehát a feketét, az FF FF FF a fehéret és például az FF 00 00 a vöröset jelöli. A HTML-ben a hexadecimális színmeghatározások elé mindig egy kettőskereszt # kerül. A kék színünk tehát így fog kinézni: "#0000FF". Ha azonos karakterpárjaink vannak, ezt leírhatjuk így is: "#00F"
- defíniált névvel:
A 3. verzió óta a böngészők a színek egy részét (512 színt) a szín angol nevének megadásából is megértenek. Fontos a pontos színnév megadás. A defíniált színek listáját itt találod meg.
A háttérképek megválasztásánál az alábbi szempontokat szükséges figyelembe venni:
- használjunk lehetőleg kis fájlméretű képeket. A nagy fájlméret szükségtelenül lassítja az oldal letöltődését.
- ugyanezen okból ne használjunk nagyméretű képeket háttérképnek. A túl kis méret azért lehet hátrányos, mert ekkor a böngészőnek kell több idő, hogy a sok apró képet kirakja a képernyőre.
- csak olyan kép alkalmas háttérképnek, amit egymásmellé rakva (ismételve) a képszélek között folyamatos átmenet van. Lehetőleg ne legyen azonos helyen ismétlődő motívum, ha az ismételve zavaró.
- mindenképpen olyan képet érdemes választani, ami előtt a szöveg jól olvasható marad.
- végezetül: nem szükséges mindenáron háttérképet használni. Egy jól eltalált szín sokszor tetszetősebb látványt nyújthat egy zavaróan tarka háttérnél.
A webre feltett képek formátumának kiválasztásakor elsősorban a fájlméret jelent korlátot. Ezmiatt a .bmp formátum - mivel ez tömörítés nélküli - eleve kiesik. Gyakorlatban használható a .png, ami egy ingyenes formátum (nem védi copyright), ezt viszont a böngészők kevéssé támogatják. Marad a .gif és a .jpg kiterjesztés. A .gif képeket elsősorban olyan esetben használhatjuk, amikor kevesebb árnyalatot kell megjeleníteni. Elsősorban design elemekhez - gombok, díszítő vonalak... - valamint szükség szerint grafikonok, diagramok képeihez használatosak. Előnye, hogy ennél a formátumnál átlátszónak lehet jelölni egy színt, pl. a háttérszínt. Az e mögötti tartalom akkor is látszani fog, amikor a kép előtte van. Jól használható ez a tulajdonság a dokumentum részeinek pontos pozícionálásához: adott méretű .gif képet beillesztve a tartalom elhelyezkedése pixel pontossággal állítható be. Másik hasznos tulajdonsága az animált képek előállítása. Ezek mindig .gif formátumú képek, amik megfelelő szerkesztő programmal fűzhetők össze az egyes .gif képekből. Ezek a böngészőben egymás után, mozgóképszerűen jelenítődnek meg. A másik gyakran használt formátum a .jpg, amivel szokványos fényképeket lehet elhelyezni a weblapon. Hasonlóképpen nagymértékben tömöríthető, árnyalatgazdag képek esetén ezt előnyösebb használni.
A parancskódokba írt tulajdonságoknál idézőjelet szoktunk használni. Általános szabály, hogy ha a beírás betűket és számokat, vagy csak betűket tartalmaz, mindig ki kell tenni az idézőjelet, ha csak számokat, akkor elmaradhat. Ha mindig kitesszük, abból mindenesetre nagy baj nem lehet.
Az oldal méreténél arra kell tekintettel lenni, hogy átlagos - modemos - látogató is meg tudja jeleníteni azt 20-30 másodpercen belül. Statisztikák szerint a webszörfözők nem túl türelmesek ebben. Ha túl sokat kell várni egy oldalra, hamar odébbálnak. Itt nem csak a HTML kód méretéről van szó, hanem az oldal által behívott további fájlok (képek, stíluslapok, scriptek) méretéről is. A képeknél elfogadott a 20kByte felső korlát. A HTML kód gyorsabb megjelenítését egy-két trükk meggyorsíthatja. Ha például az egész oldalunkat egy táblázatba foglaljuk, az csak azután lesz látható, ha a táblázat zárótagja is letöltődött, mivel a böngészőnek szüksége van minden táblázattal kapcsolatos adatra ahhoz, hogy annak az elhelyezését ki tudja számolni. Tanácsos tehát egy nagy táblázat helyett több kisebbet használni. Összefoglalva: saját tapasztalat szerint 20-30kByte méretű HTML fájl, ha nem tartalmaz sok képet, még elfogadható eredményt ad. Lapunk letöltési idejét érdemes lassabb modemos kapcsolattal is tesztelni.
|
|