|
Ezen az oldalon a keretekről lesz szó. Témák:
Eddig sok mindent megtanultunk a weblapok készítéséről. Most egy kedvelt, gyakran használt lehetőséggel, az ablakkeretekkel ismerkedünk meg.
Nézzük meg mindjárt, miről is van szó. Ha ide klikkelsz, egy példát láthatsz: keretes ablak
Láthattunk egy ablakot, ami kisebb ablakrészekre van felosztva, minden ablakrészben önálló tartalommal. Ilyen szerkezettel:
itt van az első ablakrész |
itt a második |
és itt a harmadik |
az egész pedig a tulajdonképpeni böngészőablak |
Ugye, így már ismerős. Gyakran lehet ilyen weboldalakkal találkozni. Az első oldal helyén valamilyen fejléc, a másodikon a menük szoktak lenni, a legnagyobb harmadik ablakrészben van a tulajdonképpeni tartalom. Az ilyen weblapok több fájlból állnak. Ablakrészenként egy-egy önálló, szokásos kinézetű HTML fájl szükséges, ami az ablakrész tartalmát írja le. Kell még egy további HTML fájl, amiben azt határozzuk meg, egymáshoz képest hol és mekkora méretben jelenjenek meg az ablakrészek. A továbbiakban először ennek az elkészítésével próbálkozunk meg. Ehhez három elemmel kell megismegkednünk: a FRAMESET, a FRAME és végül a NOFRAMES elemekkel.
fel...
Keretes ablakszerkezetet leíró forráskódokban a BODY elem helyett - mivel ennek az oldalnak nincs saját megjelenítendő tartalma - a FRAMESET elem szerepel. Lássunk mindjárt egy példát:
<HTML>
<HEAD>
<TITLE> ez a lap címe </TITLE>
</HEAD>
<FRAMESET cols=50%, 50%>
<FRAME src="elso_lap.html">
<FRAME src="masodik_lap.html">
</FRAMESET>
</HTML>
A pirossal írt részre figyeljünk. A FRAMESET elemmel határozzuk meg az ablakkeretek tulajdonságait. Itt mindjárt beírtunk egy tulajdonságot: a cols attribútummal meghatároztuk, hogy az ablakrészek egymás mellett helyezkedjenek el, a válaszóvonal tehát függőleges. Értékének 50%, 50%-ot adtunk meg, tehát a két al-ablak a böngészőablakon belül 50-50 százaléknyi helyet fog elfoglalni. Az értékeket vesszővel elválasztva kell megadni. Nézzük, milyen fontosabb tulajdonságait lehet a FRAMESET elemnek meghatározni:
- COLS illetve ROWS tehát a függőleges illetve vízszintes osztást határozza meg. Az osztásarányokat meg lehet abszolút értékben vagy a rendelkezésre álló hely százalékában adni akár vegyesen is. Ha csak százalékban adjuk meg, arra azért vigyázzunk, hogy az összegük kiadja a 100%-ot.
Megadhatjuk így is: cols="200, * " vagy így: cols=" *, 200, * " Ez esetben a böngésző elhelyezi a megadott értékekkel rendelkező oldalakat, a * -hoz rendelt oldalak a maradék helyen osztoznak.
- A határoló keretet a FRAMEBORDER-el állítjuk be. Értéke lehet 1 vagy 0, illetve yes vagy no attól függően, hogy akarunk-e látható határolóvonalat, vagy nem.
-
-
-
A FRAMESET elemek egymásba is illeszthetők, így elérhető, hogy egy ablakkeretet újabb részekre osszunk. Ilyen szerkezetű volt a fejezet elején mutatott példaoldal is (mégegyszer ugyanaz a példa).
fel...
Az ablaktáblákhoz rendelt oldalak tulajdonságait a FRAME elemmel írjuk le. Minden oldalhoz, ami a betöltődéskor megnyílik, egy-egy FRAME elem tartozik. Lássuk mégegyszer a példakódunkat:
<HTML>
<HEAD>
<TITLE> ez a lap címe </TITLE>
</HEAD>
<FRAMESET cols=50%, 50%>
<FRAME src="elso_lap.html">
<FRAME src="masodik_lap.html">
</FRAMESET>
</HTML>
Látjuk, hogy a FRAME elem a FRAMESET elem nyitó és zárótagja között helyezkedik el. Itt is megadtunk egy attribútumot: az SRC (source) attribútummal hívjuk be a FRAMESET-be a kívánt HTML oldalt. Meghatározhatunk további tulajdonságokat is:
- NAME - megadhatjuk a FRAME nevét. Később szükség szerint erre lehet hivatkozni, ha például az egyik keretben egy linkre klikkelve egy másik keretben akarunk oldalváltást elérni.
- SCROLLING - ezzel meghatározhatjuk, jelenjenek-e meg a keretben görgetősávok. Értékei lehetnek:
yes vagy 1 - mindig legyen görgetősáv, akkor is, ha nem szükséges,
no vagy 0 - soha ne legyen görgetősáv, akkor se, ha szükséges,
auto - csak akkor legyen görgetősáv, ha a lap tartalma nem fér el a rendelkezésre álló helyre.
- MARGINWIDTH és MARGINHEIGHT - a keret melletti margó szélessége vízszintesen illetve függőlegesen.
- NORESIZE - érték nélküli tulajdonság: ne legyenek a böngészőablakban a keretek húzással átméretezhetők.
Na, ez egyszerűbb lesz az előzőknél. Mivel az Explorer böngészők csak a 3. verziótól, a Netscape böngészők pedig a 2. verziótól tudják az itt tárgyalt keretes ablakszerkezeteket kezelni, ha lapunkat valaki egy özönvíz előtti böngészővel szeretné megnézni, nem fogja tudni azt megnyitni. Hogy ezekben a böngészőkben is legyen valami, használjuk a NOFRAMES elemet. Ennek a tartalmát a böngésző akkor fogja megjeleníteni, ha a FRAMESET megnyitása meghaladná a képességeit. Írhatunk ide magyarázó szöveget, miért üres a képernyő, vagy egy linket olyan oldalra, ahol az általunk publikálni kívánt tartalom keretek nélkül is megtekinthető.
fel...
Legyünk tekintettel arra, hogy oldalunkat mások nem biztos, hogy ugyanolyan oldalfelbontással fogják megnézni, mint amilyennel azt terveztük. Tehát ha valamelyik keretünknek fix szélességűnek kell lenni - például a navigáció - azt pixelben határozzuk meg. A tartalom oldal méretét nem szokták megadni, így az a maradék helyen fog megjelenni. Mivel ez különböző képernyőfelbontásokkal különböző szélességűre adódhat, azt az oldalt úgy tervezzük meg, hogy ne essen szét eltérő felbontásokkal sem. Mindig érdemes az elkészült munkánkat többféle képernyőfelbontással is ellenőrízni.
Ugyan akárhány keretet meg lehet jeleníteni egy oldalon, a kialakult gyakorlat szerint legfeljebb hármat szoktak. Ennél több keret már áttekinthetetlen összképet eredményezne.
Keretes oldalak elkészítéséhez, az itt tanultak gyakorlásához használhatod FRAMESET GENERÁTORunkat, ami a beállított adatok alapján elkészíti frameset oldalat forráskódját.
fel...
|
|